Összefüggések és különbségek az egyes statisztikai osztályozások között
A statisztikai osztályozásokkal szinte minden nap szembetaláljuk magunkat. Számtalan kategóriája van és nagyon jól használható az egyes területeken, mégis a köznapi nyelvben gyakorta keverednek a fogalmak.
Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR)
A legáltalánosabb és egyik legfontosabb osztályozás a statisztikában, sok további osztályozási rendszer alapját képezi. Az EU-s NACE Rev. 2. rendelettel összhangban kerül jelen formában (TEÁOR’08) alkalmazásra.
Az európai uniós előírásoknak megfelelően a főtevékenységük alapján minden szervezetet, gazdálkodó egységet be kell sorolni a TEÁOR’08 rendszerének négy számjegyű ágazatába. A főtevékenység TEÁOR-kódját az egyes gazdálkodók statisztikai számjelében is megtaláljuk: ez az adószám első nyolc számjegye után következő négy érték.
A cégnyilvántartáson, az adóalany-nyilvántartáson és egyes bírósági nyilvántartásokon kívül a TEÁOR-szám hivatkozási alapja számtalan jogszabálynak, illetve az egyes statisztikai mutatók meghatározásának (munkaerőpiac, szállítás, energia, stb.), továbbá használják a statisztikai adatok közzététele esetén is. A főtevékenység az egyes szervezetek által végzett tevékenységek közül az, amelyből a legtöbb bevétele keletkezik az adott szervezetnek, így nagyon fontos megfelelően meghatározni azt, illetve bejelenteni annak változását, hiszen ennek elmaradása – többek között – a statisztikai adatok torzulását okozhatja.
Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ)
Az egyéni vállalkozók, illetve adószámos magánszemélyek tevékenységét nem a TEÁOR, hanem az ÖVTJ-struktúra alapján határozzuk meg és ez alapján kerül bejelentésre az általuk végzett tevékenység.
Az ÖVTJ kódrendszere a TEÁOR-besoroláson alapul, mivel az ÖVTJ hat számjegyéből az első négy számjegy a TEÁOR, az ötödik és hatodik számjegy pedig egy alábontás, amely még inkább konkretizálja az adott tevékenységet.
Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR)
Szintén a TEÁOR-struktúrára épülő rendszer, ám nem a tevékenységeket, hanem az azok által „megtermelt” termékeket és szolgáltatásokat tartalmazza. Bontása hat számjegyű, melynek első négy számjegye a hozzá tartozó tevékenység kódja, azaz a TEÁOR. Mivel mind a termékek, mind pedig a szolgáltatások besorolását is magában foglalja, egységesítette és új rendszerbe szervezte a korábban alkalmazott Szolgáltatások jegyzékét (SZJ’03) és a Belföldi Termékosztályozást (BTO).
Mindemellett egyes jogszabályokban megtaláljuk még a korábbi osztályozások „maradványait”. Az Áfa törvény például a 124. §-ban SZJ számokra hivatkozva adja meg, mely esetekben nem vonható le az áfa. A látszat ellenére az SZJ számokra való hivatkozás nem ellentétes azzal, hogy a Szolgáltatások Jegyzéke már nem alkalmazható, mivel azt felváltotta a TESZOR, hiszen az adózás rendjéről szóló törvény rögzíti, hogy az egyes adótörvényekben megjelenő, SZJ-számra való hivatkozás esetén a KSH SZJ-besorolásának 2002.09.30-án érvényes állapotát kell figyelembe venni.
Példa
Nézzünk egy példát arra vonatkozóan, hogy egy adott tevékenység a fenti osztályozásokban miként jelenik meg.
Vegyük példának a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet.
A TEÁOR 69.20 magyarázata az alábbiakat tartalmazza:
Ebbe a szakágazatba tartozik:
• az üzleti vagy egyéb tranzakciók, ügyletek, bizonylatok nyilvántartása
• a pénzügyi, számviteli beszámolók elkészítése vagy vizsgálata
• a beszámolók ellenőrzése, könyvvizsgálata és hitelesítése
• a könyvelés
• az egyéb számviteli szolgáltatások
• a személyi- és társaságijövedelemadó- és más bevallás készítése
• adótanácsadás, az ügyfelek (nem jogi) képviselete az adóhatóság előtt
• fizetésképtelenséggel, csőddel és felszámolással kapcsolatos szolgáltatás
• a bérszámfejtés.
Ha megnézzük az ÖVTJ-besorolást, az alábbi alábontást találjuk:
ÖVTJ Megnevezés
692001 Adószakértés, adó-szaktanácsadás
692002 Könyvvizsgálat (audit)
692003 Könyvelés
692006 Egyéb számviteli szolgáltatás, bérszámfejtés
692007 Pénzügyi ellenőr
692008 Jövedéki ügyintézés
692009 Termékdíj ügyintézés
A TESZOR-besorolás pedig ezt mutatja:
TESZOR Megnevezés
69.20.1 Könyvvizsgálói (audit) szolgáltatás
69.20.10. Könyvvizsgálói (audit) szolgáltatás
69.20.2 Számviteli szolgáltatás
69.20.21 Beszámoló felülvizsgálata
69.20.22 Számviteli jelentés összeállítása
69.20.23 Könyvelés
69.20.24 Bérszámfejtés
69.20.29 Egyéb számviteli szolgáltatás
69.20.3 Adótanácsadás
69.20.31 Adótanácsadás, adóbevallás készítése vállalkozások részére
69.20.32 Egyéni adóbevallás készítése, adótervezés
69.20.4 Vagyonfelügyelői tevékenység csőd-, felszámolási eljárás során
69.20.40 Csőd- és felszámolási eljáráshoz kapcsolódó szolgáltatások
A fentiek alapján láthatjuk, hogy egy bejelentkezés során egy korlátolt felelősségű társaság formájában működő könyvelőirodának (amely könyvel, könyvvizsgál, adótanácsadást végez, bérszámfejt, stb.) elég megjelölnie szinte a teljes tevékenységére a 69.20. TEÁOR számot, míg például az ugyanezen tevékenységet végző egyéni vállalkozónak a fenti táblázatban felsorolt összes ÖVTJ-kódot be kell jelentenie ahhoz, hogy ugyanazokat a tevékenységeket folytathassa, mint az említett kft. Ráadásul az egyéni vállalkozónak meg is kell jelölnie, hogy az általa választott tevékenységek közül melyik lesz a főtevékenysége, miközben a kft. főtevékenységi körébe mindegyik tevékenység beletartozik.
A fentiekről és a többi statisztikai osztályozásról további információt találunk a Központi Statisztikai Hivatal honlapján (www.ksh.hu).
Forrás: www.5percado.hu
