A támogatások jogcím szerinti elszámolásának szabályai, kiemelten a költségek és ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások esetében az összemérés elv érvényesítésének – a vállalkozás nyilatkozatán alapuló – új lehetőségéről
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény 216. §- a, a számviteli törvényben a támogatások elszámolási rendjét módosította, amely jelentős előrelépést hozott a költségek ráfordítások ellentételezésre kapott támogatások elszámolásában, de nem oldotta meg a fejlesztésre és egyéb célra kapott támogatások elszámoláshoz kapcsolódó anomáliákat. Ez a törvénymódosítás 2019. január 1-jétől kötelezően alkalmazandó azzal, hogy alkalmazása már 2018. évben is lehetséges. 
Költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások
A régi szabályozás szerint a kapott támogatás összegét az egyéb bevételek között csak pénzmozgással egyidejűleg, vagy akkor lehetett elszámolni, ha a támogató intézmény a támogatások felhasználásának elszámolását elfogadta, figyelembe véve a mérlegkészítés időpontjáig tudomásunkra jutott információkat. Mindez azt jelentette, hogy a támogatott költségek, ráfordítások folyamatosan felmerültek és azokat eredményt csökkentő tételként (helyesen) el is számolták, azonban a költségtételeket bevétel nem biztos, hogy ugyanabban az időszakban ellentétezte. A szakemberek többször jelezték, hogy a számviteli törvénynek a támogatások elszámolására vonatkozó rendelkezései nincsenek összhangban az összemérés számviteli elvével.
Az új szabályozás enyhített ezen az anomálián azzal, hogy úgy rendelkezik, hogy a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben ki lehet mutatni, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni.
Ez a rendelkezés azonban azt is jelenti, hogy a támogatásban részesülő gazdálkodó szervezetek esetében a támogatás összegének elhatárolásként történő elszámolás megalapozottságának bizonyítása a vállalkozók kötelezettsége és ehhez rendelkezniük kell valamilyen dokumentummal. A jogszabály nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy mi legyen ez a dokumentum? Ebből következően az bármi lehet, ami ennek bizonyítékául szolgál. Véleményem szerint nem elegendő bizonyító erejű dokumentum például a vállalkozás vezetőjének nyilatkozata arról, hogy a törvényben megfogalmazott feltétel fennáll és a támogatás összegének elszámolása a vezetés véleménye szerint helytálló. Ez a nyilatkozat legfeljebb azt bizonyíthatja, hogy a vezetés legjobb tudása szerint úgy véli: az elszámolás megalapozott. Ennél többre van szükség: sokkal inkább bizonyítékul szolgálhatnak azok a tények, körülmények és kapcsolódó dokumentumok, aminek alapján a vezetés ezt a kijelentést teszi. Ezeket a tényeket és körülményeket célszerű írásban is összefoglalni hivatkozással azokra a dokumentumokra (ha vannak ilyenek), amelyek a hivatkozott tényeket és körülményeket igazolják. Az elszámolás helyességének megítélésénél azt is fontos mérlegelni, hogy a vállalkozó minden, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált tényt, körülményt figyelembe vett-e a támogatás összegének bevételként történő elszámolásakor és az akkor rendelkezésére álló körülmények alapján helyesen döntött-e? Az adott évi mérlegkészítés időpontját követően a vezetés tudomására jutott információk, már nem lehetnek relevánsak az elhatárolás elszámolásának megítélésében.
Az aktív időbeli elhatárolást egyébként a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.
Fejlesztési és egyéb célra kapott támogatások
Az előzőekben részletezett rendelkezés nem terjed ki a fejlesztési célra és az egyéb célra kapott támogatások elszámolására. Ezeknél a szerződéseknél továbbra is csak a pénzmozgással egyidejűleg lehet a támogatásokat egyéb bevételként kimutatni. Ezen támogatások esetében a problémát a kapott támogatási előleg jelentheti. Az ilyen összeget, kötelezettségként kell kimutatni, amelyből bevétel akkor lehet, ha az összegnek az előleg tartalma megszűnik. Ebben az esetben tehát nem mérlegelhetjük, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a támogatási előleg összegét vissza kell-e fizetni vagy sem és az elszámolható-e bevételként vagy sem?
Nem helyes eljárás az, ha ilyen esetben arra hivatkozással, hogy a törvény előírásainak alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet, eltérnek a számviteli törvény tételes alkalmazásától (lásd a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 4. § (4) bekezdés). A számviteli törvénynek a hivatkozott rendelkezését csak kivételes és egyedi esetben, egyedi mérlegelés alapján lehet alkalmazni. A fejlesztési és egyéb célra kapott támogatások esete azonban nem minősíthető sem egyedinek, sem pedig kivételesnek. Ha egy vállalkozó esetében a számviteli törvény tételes rendelkezésétől való eltérés akár egy esetben is elfogadott lehetne, akkor ez azt is jelenthetné, hogy más vállalkozó, aki nem így járt el, hibát követett el, ami nem így van!
A fejlesztés célú támogatások elszámolása esetében, tehát minden vállalkozó akkor jár el helyesen, ha továbbra is a számviteli törvény ezen esetre vonatkozó tételes rendelkezéseit követi.
Tőketartalék javára elszámolandó támogatások
A bevezetőben hivatkozott számviteli törvénymódosítás nem érinti a tőketartalék javára kapott támogatási összegek elszámolását sem. Ezek köre viszonylag szűk és más jogszabályok tételesen rendelkeznek arról, ha ilyen összegeket a tőketartalék javára kell elszámolni. A számviteli törvény szerint a pénzmozgással egyidejűleg tőketartalék növekedéseként elszámolt összegeket át kell vezetni a lekötött tartalékba. Ennek indoka, hogy az ilyen összegeket a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott feltételeknek a szerződésben meghatározott megfigyelési periódus alatti nem teljesítése esetén vissza kell fizetni.
A számviteli törvénynek tehát a támogatások elszámolására vonatkozó törvénymódosítása kizárólag az olyan költségek, ráfordítások ellentételezésére járó támogatások elszámolása esetében segíti az összemérés elvének érvényre jutását, ahol a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatóval az elszámolás még nem történt meg, de a támogatott bizonyítani tudja, hogy a feltételt teljesített és nagyon valószínű, hogy a támogatást pénzügyileg is meg fogja kapni.
Forrás: https://5percado.hu/tamogatasok-elszamolasa-2018-evtol/
