Te vajon helyesen könyveled?
Családi napközi – sokan nem is tudják, konkrétan miről van szó… Akik könyvelnek ilyet, sokszor tanácstalanok, mind a bérek, mind a normatíva, mind pedig a könyvelés terén is.
Minden családi napközinek – függetlenül attól, hogy részesül-e, akár részben, akár teljes finanszírozással normatív állami támogatásban – meg kell felelnie egy sor előírásnak, melynek a szakmai részébe, tekintve, hogy ez nem könyvelői feladat, nem bonyolódok bele, viszont könyvelőként nem hagyhatjuk figyelmen kívül sem a normatíva igénylést, sem a normatíva elszámolást, sem pedig a bérek kérdését.
Azon családi napközik, akik nem nonprofit szférában működnek, az állami normatíva 30%-ára, míg a nonprofit jellegűek általában teljes normatívára jogosultak.
Bérezésük tekintetében a tavalyi évben jelentős változások zajlottak. A családi napköziben dolgozók béreit a közalkalmazotti bértábla alapján kell besorolni, meghatározni, illetve számfejteni. 2015-ben már megjelent az ún. szociális ágazati bérpótlék, melyet véleményem szerint számfejteni kell, attól függetlenül, hogy e tekintetben kapott-e, kért-e kiegészítő normatívát az adott fenntartó. 2015. július 01. után pedig a szociális ágazat területén – így a csanáknál is – bevezetésre került az ún. szociális ágazati kiegészítő pótlék.
Ahhoz, hogy a bért, a pótlékok mértékét helyesen határozhassuk meg, egyértelműen be kell tudni sorolni a közalkalmazotti bértábla megfelelő oszlopába és sorába is az alkalmazottakat, figyelembe véve az eddigi szolgálati idejüket. A szolgálati idő feltérképezéséhez minden alkalmazottól be kell kérni az eddigi munka- és egyéb jogviszonyait igazoló valamennyi iratát, és azokat dokumentáltan rögzíteni annak érdekében, hogy a szolgálati idő számítása alátámasztható legyen.
Családi napköziben az alkalmazás jellemzően nem kimondottan végzettséghez, csupán egy pár napos tanfolyamhoz kötött. Ezért kell a közalkalmazotti bértábla „A” oszlopában besorolni az itt foglalkoztatott alkalmazottakat. Ugyanakkor fontos tudni, hogy ez csak akkor igaz, ha a fenntartó önmaga nem köti egyéb végzettséghez az alkalmazást, mert ha igen, akkor előfordulhat, hogy másik – a kikötött végzettségnek megfelelő – oszlopba kell besorolni az alkalmazottat!
Visszatérve tehát, a helyes besorolás az alfája és omegája mind a bér, mind az ágazati, illetve mind a kiegészítő ágazati bérpótlék besorolásának. Ha ez nem megfelelő, a bérezés megállapítása sem lesz helyes, melynek egyenes következménye lehet a normatíva részbeni, rosszabb esetben egészbeni visszavonása egy későbbi államkincstári ellenőrzés során. Tekintsük át a jó besorolás alapszabályait, ami talán azért nem felesleges, mert most még van lehetőség a javításra!
Az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) szól a közalkalmazottak jogállásáról, így első körben ezt kell segítségül hívnunk. Ezen törvény V. fejezete szól a közalkalmazottak előmeneteli rendszeréről, és bérezéséről, így ezen jogszabályhely tanulmányozása elengedhetetlen!
Ebből tudhatjuk meg, hogy az alapfokú végzettséget igénylő munkakörök az „A” fizetési osztályba tartoznak, az ezt követő 63. § (1) bekezdése deklarálja, hogy a munkakörre előírt (azaz a fenntartó által meghatározott) végzettség alapján kell a besorolást elvégezni. A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak, melyeket a szolgálati idő alapján tudunk meghatározni. A fizetési fokozatok felülbírálását minden év január elsejei hatállyal szükséges elvégezni.
Az, hogy e tekintetben mi számít szolgálati időnek a Kjt. 87/A. § szakasza deklarálja. Ebből derül ki, hogy a rendelkezésünkre álló okirat alapján melyik kerül bele a szolgálati idő számításába és melyik nem. Jellemzően a munkaviszonyban töltött idő kerül figyelembe vételre, de nem kerül bele pl. a munkanélküli ellátás, stb. időszaka. A szolgálati időt napokra, majd évekre és napokra bontva lehet meghatározni, hogy ki melyik fizetési fokozatba tartozik. Fontos megemlíteni, hogy a jogviszonyokkal le nem fedett – tehát a nem igazolt – időszakok tekintetében az alkalmazottakat célszerű nyilatkoztatni arról, hogy nem áll rendelkezésére az adat, vagy azt az érintett időszak tekintetében nem kívánja rendelkezésre bocsátani! Egy-két éves, de akár pár napos eltérés is eredményezhet rossz besorolást!
Fizetési fokozatot minden harmadik év január elsején lépnek az alkalmazottak! Bér meghatározásához a törvény 3. sz. mellékletében szereplő táblát kell akként alkalmazni, hogy az 1-es fokozatban szereplő (jelenleg 69.000 Ft-os) alapilletményt kell a fizetési fokozatnál szereplő szorzóval felszorozni, de figyelemmel kell lenni arra, hogy legalább a mindenkori minimálbért elérje a bérezés! Természetesen – részmunkaidő esetén – itt is az arányos bérrel kell számolni, és ez igaz mind az ágazati-, mind pedig a kiegészítő ágazati bérpótlék összegére is!
Az ágazati bérpótlék és kiegészítő ágazati bérpótlék tekintetében a 257/2000. (XII. 26). Korm. rendelet 5. és 6. számú melléklete az irányadó, azzal, hogy az illetménypótlék számítási alapja jelenleg 20.000 forint a 2016. évi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak alapján (ez igaz 2015-re is).
A havi számfejtések során a bérlapon is meg kell jeleníteni a pótlékokat, pótlékfajtánként külön-külön!
Információim szerint több családi napközi döntött úgy 2015. évben, hogy nem kíván élni az állami normatíva jogintézményével, egyszerűen visszamondta azt, és a működése során nem vesz tudomást a Kjt.-ből eredő kötelezettségeiről. Nem megfelelő az eljárás, mert a bérezés és a pótlékok megállapítása során nem releváns az, hogy kap-e a szervezet normatívát, avagy sem, ugyanis kizárólag a tevékenység fontos, az pedig továbbra is családi napközi maradt. Ezzel összhangban a felügyeleti szervük – a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) – is végez ellenőrzéseket! Más családi napköziknél pedig a besorolást kizárólag a fizetési osztály mértékig (A) tették meg és a szolgálati idő számítása hiányában az 1-es fizetési fokozatot vették alapul. Ezen eljárás véleményem szerint aggályos.
A bért, pótlékot megadni, az alkalmazottat besorolni nem könyvelői feladat, hiszen ez a munkáltató hatásköre, ugyanakkor – ha másért nem – a saját megnyugtatásunkra tisztában kell lennünk azon szabályokkal, melyek a csanák esetében eltérnek az általánostól. Az óvoda, a magániskolák bérezése a fentiektől is eltérő, ott belép a pedagógus-bérezés.
Forrás: www.5percado.hu
